A munka és az élmény is közös – az újszó.com cikke
Párkány/Budapest | Népszerű programok az online térben, közös kulturális színterek és együttműködés – sajtótájékoztatón számoltak be a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Művelődési Központ sikeres projektjéről.
Élő városok, formálódó közösségek – ez a címe annak az Interreg programból megvalósított sikeres projektnek, melynek keretében a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Városi Művelődési Központ fűzte szorosabbra kapcsolatait, a koronavírus-járvány idején is színvonalas, népszerű rendezvényekkel, előadásokkal örvendeztetve meg a közönséget. A projekt záró sajtótájékoztatóján viszont kiderült, nem csak művészeti, kulturális hozadéka van az együttműködésnek, de módszertani, gyakorlati haszna is. Mert paradox módon épp a járványnak köszönhetően a virtuális térben a legkorszerűbb audiovizuális és digitális eszközöket használva cseréltek tapasztalatot a partnertelepülések könyvtárosai, muzeológusai, a fürdővárosok képviselői, és szintén online aratott nagy sikert az a közös folklórfesztivál, ahol a párkányi Varjos zenekar is fellépett. A Budapesti Művelődési Központ júniusban már élőben is Párkányba látogathatott saját programjaival, ezt követte aztán Párkány bemutatkozása Budapesten.
„A felnőtteknek is óriási élmény volt, amikor a pesti kollégák korszerű filmes technikával, kamerákkal, fényképezőgépekkel, világítástechnikával érkeztek hozzánk, a nyári filmes táborba, ahol interaktív foglalkozások keretében alkothattak a gyerekek” – mondta Júlia Žďárska, a párkányi kultúrház igazgatónője.
Együttműködési megállapodás
„A projektben fontos volt a helyi kulturális színterek feltérképezése és összekapcsolása, ezen belül pedig az, hogy mi, nagyvárosként miben tudunk segíteni Párkánynak, illetve, hogy egy kisváros miképp tudja gazdagítani egy nagyváros kulturális életét. Örömmel mondhatom, bőven volt mit tanulnunk egymástól” – állapította meg a sajtótájékoztatón Marsi László, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója. Az egyik legnagyobb rendezvény miatt például a pestiek is izgultak, mert a budai Fonóban megrendezett, kétnapos folklórfesztiválon az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy a Varjos Párkányból megérkezhet-e, ráadásul eredetileg több zenekarral számoltak Szlovákiából, de a szigorú járványhelyzet beleszólt a tervekbe. A Varjos végül is fellépett Budapesten, Agócs Gergely, a Hagyományok Házának szakembere pedig abban segített, hogy a Fonó zenekar is játszott szlovák népzenét. Mindezt közönség nélkül, élőben streamelték, nagy sikerrel.
„Két nagy előny származott ebből. Egyrészt a felvételek profi minőségben készültek és a mai napig visszanézhetőek, másrészt a tervezett ötszáz fő helyett máig mintegy 2500 fős közönség nézte meg így a fesztivált. Sokkal több emberhez jutottunk el tehát, mint amennyihez gondoltuk” – taglalta Marsi László. A harmincezer eurós projekt nem múlik el csak úgy, mert augusztus 31-én a két intézmény együttműködési megállapodást kötött Budapesten, a hosszú távú közös kulturális tevékenység pedig új élményekkel gazdagítja majd a párkányi és a pesti közönséget is.
Forrás: https://ujszo.com/regio/a-munka-es-az-elmeny-is-kozos
Szerző: Buchlovics Péter
„A kulturális élményeket együtt tudjuk megélni” – interjú a BMK igazgatójával, Marsi Lászlóval
A Magyar Narancsnak adott interjút Marsi László, a BMK igazgatója. A beszélgetés során előtérbe került a BMK nemzetközi projektjei, az igazgató jövőbeli tervei és kulturális víziói.
rés a présen: 2018 óta vezeted a Budapesti Művelődési Központot. Milyen tervekkel indultál, és mi valósult meg közülük?
♦ Marsi László: Közel 25 éve dolgozom Budapest különböző közművelődési, kulturális színterein. A BMK egy módszertani intézmény, s ez igen nagy szakmai lehetőséget rejt magában. Amellett, hogy programokat, rendezvényeket kínálunk az intézménybe látogatóknak, egyben statisztikai adatgyűjtést, információs tevékenységet és képzéseket szervezünk a fővárosban dolgozó kulturális szakembereknek. Alapvető céljaim között szerepelt, hogy a visegrádi országok kulturális színtereivel közös projektet valósíthassunk meg, szorosabban tudjunk együttműködni. Ennek egyik kiemelt eseménye egy határokon átnyúló projekt, amelyet az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program közel 30 ezer euróval támogatott.
♦ rap: Miről szól az Interreg projekt?
♦ ML: A párkányi Városi Művelődési Központtal közösen megvalósított, Élő városok – formálódó közösségek elnevezésű projektünk arra épült, hogy megnézzük, mit tud nyújtani egy kisváros a nagyvárosnak és fordítva. Úgy érzem, nagyon sok hasznos dolgot tanultunk egymástól az elmúlt időszakban.
♦ rap: Milyen programok valósultak meg ezen belül?
♦ ML: A programsorozat elvileg 2020 októberében kezdődött, de a világjárvány miatt csak februártól tudtunk elindulni, akkor is csak online formában. Először egy konferencián a kulturális intézményeket tanulmányoztuk mindkét városban. Párkány és Budapest egyaránt fürdőváros, így a turizmus és a kultúra kapcsolatát is elemeztük. A projektben részt vevő intézmények bemutatkoztak egymás városában. Párkányban kulturális szakemberek csereprogramja is zajlott, ahol táborozó diákok próbálhatták ki a fotózást és filmezést. Mindemellett szlovák és magyar folkegyüttesek koncerteztek live stream-előadásban a Fonóból.
♦ rap: Mi van még hátra?
♦ ML: A projekt két záróeseménye vár még ránk, ezeken az eredményeket ismertetjük Párkányban, illetve Budapesten. Továbbá ennek az együttműködésnek van egy egyéves fenntartási ideje, s erre az időszakra már konkrét jövőbeli tervet alkottunk a két város kulturális palettájának színesítésére.
♦ rap: Miért lesz érdemes hozzátok menni következő évadban?
♦ ML: Augusztus 19-én rendezzük a Kitekintések című nemzetközi szakmai konferenciát, ahol a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztésére fókuszálunk. Itt két kortárs lengyel-művész mutatkozik be. Egyikük Maksym Ostrowski az elmúlt évben Utcai Dávid, a Budapesti Amatőr Alkotók Stúdiójának vezetőjével valósított meg közös projektet Nagyítás mint technika a művészeti alkotásban címmel, 13 magyar és 13 lengyel alkotóval. De számos egyéb programot is kínálunk: kiállításokat, amatőr filmfesztivált, családi táncházat és ismeretterjesztő előadásokat.
♦ rap: Mik a távolabbi elképzelések?
♦ ML: 2023-ban lesz Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója, most a fővárosban működő kulturális intézményekkel együttműködve tekintjük át az ehhez kapcsolódó nagyszabású eseménysorozat tervezési feladatait.
♦ rap: Van saját víziód a kultúra jövőjéről?
♦ ML: Az elmúlt év erős tapasztalata volt, hogy a digitális technikák segítségével is el kell, érjük a kultúra iránt fogékony közönséget. Új utakat, lehetőségeket látok abban, hogy olyan kultúrafogyasztókkal bővüljön a látogatóink száma, akik nem térnek be egy kultúraházba, de online megnéznek, meghallgatnak eddig nem látogatott eseményeket. Viszont továbbra is abban hiszek, hogy a kulturális és közösségi élményeket együtt tudjuk megélni, a közösségeinkkel együtt tudjuk formálni.
A mellékletet Karafiáth Orsolya, a Snoblesse Oblige-t Artner Szilvia Sisso szerkesztette.
A fotót készítette: Oláh Sándor, a BMK munkatársa
Vizuális Média Alkotótábor – Párkány
Budapesten mutatkozott be Párkány
Párkány/Budapest | Fotókiállítással, néprajzi és történeti anyaggal, játszóházzal mutatkozott be Párkány Budapesten, a Múzeumok Éjszakáján. Az újszó.com cikke.
Színes, gazdag programmal, egyéni anyaggal mutatkozott be Párkány városa Budapesten, szombaton, június 26-án, a Múzeumok Éjszakája alkalmából. A Párkányi Városi Művelődési Központ és a Budapesti Művelődési Központ közös, nyertes uniós projektjének köszönhetően a két város kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatai fejlődnek tovább. A projekt részeként júniusban előbb Budapest mutatkozott be Párkányban, ahol a Barta Gyula Galériában Utcai Dávid, a Budapesti Amatőr Festők Stúdiójának vezetője nyitotta meg a stúdió párkányi tárlatát, huszonkét budapesti alkotó művével, valamint Pribojszki Mátyás szájharmonikaművész és Szász Ferenc gitáros adtak fergeteges blues- és jazzkoncertet a párkányi korzón.
Sikeres partnerek
„Alapvető célunk, hogy partnereket keressünk a visegrádi országokban és nagyon örültünk, hogy Párkány város segítségünkre volt ebben az interreges projektben. Híd próbálunk lenni Budapest és Párkány között. Arra alapoztunk, hogy egy kisváros mit tud nyújtani egy nagyvárosnak és egy nagyváros a kisvárosnak. Sajnálatos módon a Covid ezt a törekvésünket egy kicsit elcsúsztatta, gyakorlatilag a megvalósítás február és augusztus között zajlik, a 30 ezer eurós összköltségvetésű projektet közösen visszük” – tájékoztatta még Párkányban lapunkat és a közönséget Marsi László, a Bikás parki Budapesti Művelődési Központ igazgatója.
Viszontlátogatás Budapesten
Mintegy viszonzásként, Párkány most szombaton egyéni és érdekes anyaggal mutatkozott be Budapesten. A Párkányi Városi Múzeum Párkányi Anziksz címmel adott ízelítőt a város történelméből és néprajzi anyagából. Bemutatkozott az őskori Párkány, az Anavum mint a római kori Limes egyik hídfője, Kakat, a középkori település, Dsigerdelen-Parkan a török hódoltság korából, az 1683-as párkányi csata, de a Simpn-Júda napi vásárok történetével és a monarchiabeli Párkány mindennapjaival is megismerkedhettek a budapestiek. Szintén nagy sikert aratott Budapesten a Barta Gyula Galéria Újjászületés című tárlata, amelyet Gyűgyi László párkányi fotóművésznek a Mária Valéria híd újjáépítéséről készült fényképeiből rendeztek meg. Gyűgyi az építkezés idején szinte percről percre, óráról órára rögzítette a híd létrejöttét, olyan helyekre és helyszínekre is bejutott közben, ahová csak az építők léphettek be – az anyag emiatt páratlanul exkluzív és képileg is rendkívüli, most az újjépített híd 20. születésnapjára állították ki Budapesten. A KisGombos népi hagyományőrző játszóház pedig interaktív prgrammal készült a pesti gyerekeknek, minden résztvevő készíthetett magának egy egyéni kis kékfestős vászontáskát, szintén a Mária Valéria híd 20. évfordulója jegyében.
Az eredeti cikk elolvasható az alábbi linken:
Párkány bemutatkozása Budapesten
Little Symphony koncert – 2021. június 25. 18.00, Montázs Art Café
A Little Symphony kamaraegyüttes zenéjére a sokszínűség jellemző. A lányok szívesen játszanak klasszikus zenét, könnyűzenét, népzenét és filmzenét is. Fő céljuk a közös zenélés öröme, valamint a hangszer és a hangszeren való játék megkedveltetése, amelyet minél több embernek szeretnének átadni. Rendszeresen fellépnek esküvőkön, bálokon, falunapokon, fesztiválokon és különböző hangversenyeken.
Az együttes tagjai: Kiss Flóra (Kéménd), Klacsán Kitty (Párkány), Lengyel Zsuzsanna (Kéménd), Baranyai Éva (Kéménd) és Galbavá Viktória (Garamkövesd)
Az esemény facebook oldala
——————————–
Bemutatkozik a Párkányi Városi Múzeum
A kiállítás címe: Párkányi anzix
Megnyitja:Juhász Gyula múzeumigazgató
Időpont: 2021. június 26. – 16:00 óra
Helyszín: Budapesti Művelődési Központ
– Az őskori Párkány (régészeti kiállítás a település újkőkori leletanyagából)
– Anavum – a római kori Limes egyik hídfője (régészeti kiállítás)
– Kakat, a középkori település (levéltári és régészeti anyag)
– Dsigerdelen Parkan (1543-1683)
– Az 1683-as párkányi csata
– A híres Simon-Júda napi vásárok (III. Károly adománylevél 1724-ből)
– Párkány a Monarchia korában (középületek fényképeken)
– Néprajzi ízelítő
——————————–
Bemutatkozik a Barta Gyula Galéria
A kiállítás címe: Újjászületés
Megnyitja:Bajtai György galériaigazgató
Időpont: 2021. június 26. – 16:00 óra
A kiállítás megtekinthető június 26 és július 15 között a Budapesti Művelődési Központban.
- Gyűgyi László párkányi fotóművész alkotásaiból készült kiállítás. A fotók a 20 éve átadott Mária Valéria híd újjáépítése alatt készültek. Olyan helyekre jutott be ahol csak az építőknek volt joga tartózkodni. A kiállítás anyaga a 20. „születésnapra” készült.
——————————–
Bemutatkozik a KisGombos népi hagyományőrző játszóház
Időpont: 2021. június 26. – 10:00-12:00 óra
Helyszín: Budapesti Művelődési Központ
A KisGombos játszóház interaktív programmal készül gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az esemény fő attrakciói a kékfestős textiltáskák a Mária Valéria híd újraszületésének jegyében. Minden résztvevő készíthet magának egy egyéni kis kékfestős vászon táskát.
Az esemény a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Városi Művelődési Központ közös Élő városok, formálódó közösségek című projektje keretében valósul meg, melyet az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarországi Együttműködési Program Kisprojekt Alapja támogat.
Jelen meghívó nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos állásponját.
Budapest bemutatkozása Párkányban
Budapest bemutatkozása Párkányban
2021. június 20., vasárnap
14.00 – A híd – bemutatkozik a Budapesti Amatőr Alkotók Stúdiója
A kiállítást megnyitja: Utcai Dávid képzőművész
Közreműködik: Pribojszki Mátyás szájharmónika művész
Helyszín: Barta Gyula Galéria, Párkány
16.00 – A Budapesti Művelődési Központ bemutatkozása
Helyszín: Sétány, Párkány
16.20 – Grunting Pigs Duo koncertje
Helyszín: Sétány, Párkány
Az esemény a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Városi Művelődési Központ közös Élő városok, formálódó közösségek című projektje keretében valósul meg, melyet az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarországi Együttműködési Program Kisprojekt Alapja támogat.
Jelen meghívó nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos állásponját.
Hivatalos meghívók:
Folkhétvége a Fonóból: Szlovák-magyar népzenei koncertsorozat élő online közvetítésben
Hat népzenei formáció, két nap, egy helyszín. Egy teljes hétvégén keresztül a Fonó Budai Zeneházban mutatkoznak be honi és Szlovákiából érkező népzenészek, akik a járványügyi helyzet miatt live stream formában a virtuális térben adnak koncertet, így a világ minden tájáról meghallgathatók a határokon átívelő népzenei motívumok. Az eseménysorozat a szlovák és magyar folklór ezer közös szálát kívánja még szorosabbra fonni Bartók Béla születésének 140. évfordulóján.
A Fonó Budai Zeneház részletes programja:
- 2021. május 15.
13.00 – Fonó Zenekar (HU-SK)
16.00 – Vizeli Bálint és barátai (HU)
19.00 – Góbé (HU)
- 2021. május 16.
13.00 – Rustico (HU)
16.00 – Varjos Zenekar (SK)
19.00 – Új Gereben (HU)
A Fonó Zenekar a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviseli. Koncertjeiken, lemezeiken a magyarok és a szomszédnépek népzenéjével találkozhatunk, magas színvonalú, hagyományhű tolmácsolásban.
Vizeli Bálint a 2017-es kecskeméti prímásverseny első helyezettje volt. Nagyon fontosnak tartja a külföldi magyar közösségek segítését, ezért évente többször muzsikál táncházat többek között Münchenben vagy Nürnbergben. Visszatérő muzsikusa a Fonó, a Hagyományok Háza táncházainak, valamint már második éve kétheti rendszerességgel folkkocsmát tart Budapesten a Rácskertben.
A Góbé zenekar az autentikus népzene folyamatos művelése mellett megpróbál megalkotni egy olyan folklór alapú populáris zenét, amely a Kodály és Bartók hagyatékát követve a felhasznált népdalokat és népi táncdallamokat meghagyja eredeti formájukban, csak más körítést kölcsönöz hozzájuk különböző könnyűzenei stílusokból és kísérettípusokból.
A Rustico trióformáció magyar népzenei alapokon nyugvó kamarazenét játszik, amelyet a pillanatban születő népzenei megoldások tesznek izgalmassá.
A Varjos Zenekar céljául a Kárpát-medence népi kultúrájának bemutatását tűzte ki, a XX. századi népzenei gyűjtések, illetve saját tapasztalataik alapján. Elsősorban a felvidéki magyarság népzenei anyagát játssza, de előadásukban hallhatóak a mai Magyarország és Erdély területéről származó dallamok is.
Az Új Gereben együttes a több mint három évtizedig (Rácz Antal haláláig) működő Gereben együttes nyomdokain haladva 2018-ban alakult. Stílusára az improvizatív népzene, a citerajáték széles lehetőségeinek a keresése jellemző. A két citera és a koboz mellett dob- és gardonkíséret jelenti a ritmushátteret.
A koncertsorozat a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Városi Művelődési Központ közös, Élő városok, formálódó közösségek című projektje keretében valósul meg, melyet az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarországi Együttműködési Program Kisprojekt Alapja támogat.
Minden érdeklődőt várunk sok szeretettel!
Az esemény az alábbi linken lesz követhető: www.youtube.com/bmkbp
Meghívó/Pozvánka/Invitation:
Fürdővárosok online konferenciája
2021. április 15. napján rendeztük meg Élő városok, formálódó közösségek projektünk második konferenciáját, mely a fürdővárosok életét, kihívásait és cselekvési motivációit vizsgálta.
Az esemény teljes egészében visszanézhető az alábbi videóban:
Fürdővárosok tapasztalatcseréje: Covid utáni stratégiák – Az Új Szó beszámolója konferenciánkról
Párkány/Budapest |
Még nem tudják, mikor, milyen feltételekkel nyitnak, de mindenki egyéni stratégiával készül a járvány utáni helyzetre. A fejlesztések mértékét viszont a rezsi- és bérköltségek is megszabják. Magyarországi és szlovákiai fürdővárosok tartottak nemzetközi online konferenciát.
Tapasztalatcsere, ismeretszerzés, a koronavírus utáni működés lehetséges kitörési pontjai, a fürdő- és élményturizmus nemzetközi alakulása, kulturális szempontok és együttműködés – többek közt erről is tárgyaltak azon a szakmai online konferencián, amelyet a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Művelődési Központ közös, Élő városok, formálódó közösségek című projektjének keretében tartottak meg április 15-én, az Interreg – határon átnyúló operatív program támogatásával. A közel kétórás szakmai tanácskozás legérdekesebb pillanataiban azt taglalták a résztvevők, hogy Budapesten, Bükfürdőn, Párkányban és Dunaszerdahelyen milyen kihívások elé állította a termálfürdőket a járvány, miképp hatott ez a folyamatban lévő fejlesztésekre és milyen gazdasági, idegenforgalmi tanulságok vonhatóak le ebből. A Covidnak ugyanis pozitív hatása is lehet, ha ezt felismerve élnek a lehetőségekkel. Előadásában erről is beszélt Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója.
Gyógycentrum és exkluzív egészségügyi szolgáltatások
Budapest nem csak azért jelentős globálisan is, mert történelmi, kulturális szempontból híres fürdőkkel rendelkezik, mint például a Széchenyi, a Gellért, a Rudas, és nem csak azért, mert a jelentősebb fürdőkben nemzetközi kulturális programokkal várják a közönséget, lubickolni pedig még kínai és dél-koreai fiatalok is nagy számban érkeznek. Hanem azért is, mert egészségügyi, gyógyászati szempontból gazdag fürdőkultúrával, megalapozott szakmai háttérrel várja a vendégeket – konstatálta a vezérigazgató. Szűts Ildikó hozzátette, a pandémia után a posztcovid kezelések száma és jelentősége nőni fog, épp ezért ők a járvány okozta stressz és a mozgásszervi zavarok, károsodások kezelésében, a rehabilitáció és az utógondozás balneológiai módszereiben látják a fejlesztési lehetőséget. A Lukács fürdőt épp ezért kimondottan gyógyközpontként működtetnék a jövőben, az exkluzív, személyre szabott egészségügyi szolgáltatások prémium kategóriáját pedig tovább bővítenék, minden erre alkalmas helyszínen.
Minőségi kultúra a külföldről érkezőknek is
Bükfürdőn a kulturális és a gasztroturizmus is tömegeket vonz. Bár a járvány miatt sok tervüket jegelni kellett, online is sikerült olyan rendezvényeket szervezniük, amelyek a minőségi kultúrát, az igényes közönséget hódították meg, Palya Bea koncertjére például több mint kétezren voltak kíváncsiak. Idén májusban kezdődik az a beruházás, melynek keretében a gyógyürdő bejárata előtt egy óriási, multifunkiconális teret alakítanak ki, egy sétálóutcát, ahol a turisztikai információs központ, a könyvtár és a cukrászda is helyet kap. A fürdő előtti téren központi elemként egy fúrótorony-szerű kilátó is épül, ezzel már jövőre, a fürdő 60. születésnapjára számolnak – sorolta a helyi fejlesztéseket Tóth Tamás, a Büki Művelődési Sportközpont és Könyvtár igazgatója, a tanácskozás másik résztvevője. Hosszabb távon egy ún. jóléti víztározó szerepel a turisztikai fejlesztések közt, 5 milliárd forint értékben. Tóth hozzátette, bár idén, a járvány miatt várhatóan csak augusztus végén, szeptember elején tudnak majd igazi fesztiválhangulatot teremteni az üdülőhelyen, tovább erősítenék a cseh és a szlovák vendégkört is, mert eddig is sok cseh fürdőző kereste fel Bükfürdőt.
Szigetből élményhelyszín
Somogyi Gábor, a dunaszerdahelyi Thermalpark igazgatója a közelmúlt határon átnyúló fejlesztései közül a Győr és Dunaszerdahely részvételével megvalósított projektet emelte ki, amely szerinte roppant hasznosnak bizonyult. Szerdahelyen ennek köszönhetően tették rendbe a bányatavat és környékét, vízisportok űzésére alkalmas hellyé és egyúttal természetes fürdőhellyé vált, növelve ezzel a fürdő látogatottságát is. „A tó közepén van egy kis sziget, mi ezt a tóparttal egy fahíddal köttöttük össze. A szigetből élményhelyszínt szeretnénk teremteni, a Csallóköz flóráját és faunáját mutatnánk itt be, tanösvényekkel, őshonos növény- és halfajtákkal, ökosziget néven. Állandó jelleggel állatsimogató is létesülne itt, továbbá egy kilátót is tervezünk ide. A gyerekeket pedig ún. vizes játszótér várná“ – mondta Somogyi Gábor. Az igazgató hozzáfűzte, Győrben a projekt keretében rendezvényeken hasznosítható faházikókat vásároltak. A fürdőhelyek közt ún. kulturális akciócsoport is létesült, rendszeresen összejárnak, tapasztalatot cserélnek. A győri állatkert például programokat tartott a szerdahelyi fürdőben és az együttműködés keretében tanulmányúton is részt vettek, amelyen Český Krumlov és Linz turizmusban is hasznosítható kapcsolatrendszerével ismerkedtek meg. „Nem szabad és nem is kell egymástól félteni, irigyelni az üdülővendégeket. A turista nem buta, rögtön felismeri a lehetőségeket. Nekünk segíteni kell őt abban, hogy minél több helyszínt látogasson meg, minél több élménnyel gazdagodjon. Ezt erősíti például a közös túraútvonalak fejlesztése, népszerűsítése is, weboldal működtetésével, de abban is tudunk segíteni, ha valaki saját túrát szeretne abszolválni és megosztani – a határ mindkét oldalán – taglalta Somogyi Gábor.
Város a városban
A konferencia utolsó előadásában Németh Lívia, a Vadas Thermal Resort marketingmenedzsere és a Štúrovo – Parkan Területi Desztinációs Társulás igazgatója a párkányi fürdő több évtizedes történetét vázolta fel, kiemelve a közelmúlt fejlesztései közül például a tavaly átadott többfunkciós élménymedencét, amely a járványhelyzet ellenére is attraktív és vonzó, vendégcsalogató helyként teljesített. Németh hangsúlyozta, hogy a Vadas mindig is komolyan támogatta Párkány kulturális életét és a városközpont művészeti fesztiváljait is, de a fürdőben is rendszeresek a zenei és szórakoztató programok, nem feledkeznek meg a gyerekekről és a fiatalokról sem. A Vadas valóban város a városban, de most, hogy alapító tagja az új TDM-nek, még inkább nyit majd a régió és a magyarországi, határon túli partnerek felé is – konstatálta a menedzser. Ugyanakkor tény, hogy a párkányi Vadas legnagyobb vendégkörét főképp csehországiak és szlovákiai vendégek alkotják. Ez részben történelmi okok miatt alakult így, a magyarországi vendégek pedig főképp az euróbevezetés óta maradtak el. Másrészt, aki Magyarországról hosszabb időre Szlovákiába érkezik nyaralni, az nem a határ melletti legelső városban, azaz Párkányban táborozik le – vázolta a kisebb magyarországi vendéglétszám okait Németh Lívia.
Nincs óriási árszakadék
Az árak kapcsán a konferenciát végighallgató sajtó munkatársai is azt állapíthatták meg, hogy óriási különbségek nincsenek, még úgy sem, hogy mondjuk egy budapesti történelmi fürdő nem ugyanaz a kategória, mint a párkányi strand vagy a büki gyógyfürdő. Pesten az extra szolgáltatást nyújtó, a gazdag nyugat-európai vagy nemzetközi vendégkört megcélzó helyek felsőbb árkategóriája 50 eurónál kezdődik, de azért a Széchenyi fürdőbe vagy a Gellértbe is beugorhatunk lubickolni, már 20 euró körüli összegért. A többi helyszínen pedig, beleértve Bükfürdőt, Dunaszerdahelyet és Párkányt is, már 10 – 12 – 15 euró környékén válthatunk jegyet és mindenütt többfajta kedvezményt is kínálnak. A fürdőknek viszont most, a járvány miatti gazdasági helyzetben komoly tételt jelent a rezsi-és a bérköltségek növekedése.
A konferencia hasznos és tartalmas volt, a résztvevők meg is állapodtak abban, hogy mihamarább személyesen is találkoznak majd valamelyik fürdővárosban. A szervezők részéről Júlia Žd´árska, a Párkányi Művelődési Központ igazgatója lapunkkal közölte, hogy megtiszteltetés és egyúttal komoly kihívás a Budapesti Művelődési Központtal dolgozni, de bízik benne, hogy hosszú távon ez az együttműködés konkrét művészeti és kulturális produkciók párkányi honosítását is eredményezheti. A párkányiak és a nyári fürdővendégek örömére is.
A cikk linkje:
Élő városok // Zive mestá 
